2013. november 5., kedd

Prológus

Név: Mrs. Amanda Stick
Születési idő, hely: 1989. Július 04. , London, Egyesült Királyság
Lakhely: London, Egyesült Királyság
Magamról: Boldog házasságban élek. Ben és én életünk legnagyobb és legnehezebb feladatára készülünk.
Szülők leszünk! :) ~


Igen, ez áll az egyik internetes profilom bemutatkozásában. Amit most mereven bámulok, elolvasom újra, meg újra, de csak még jobban fáj. Egyelőre nem javítom át, de hamarosan szükség lesz erre is, ahogy a többi hivatalos, vagy épp nem hivatalos dolgaim javítására is. Eddig tartott, nincs tovább – jelenleg ezt érzem.



A férjem, Ben sikeres cégvezető, ezáltal nincs panasz a megélhetésünkre. Szereti a munkáját, imád kis cégeket megvásárolni, hogy nagyobb, gyümölcsözőbb beruházásokkal újra éleszthesse azokat. Azt hiszem ez az élete. Két éve vagyunk házasok, eddig minden remekül ment. Az esküvőnk maga volt a tökély, szebbről álmodni sem lehetett. Minden úgy volt, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, és én igazi hercegnőnek éreztem akkor magam. Ben mindenre odafigyelt, gondosan megterveztük, bár nagy részét inkább én. Ő túl elfoglalt volt ahhoz, hogy ezzel is foglalkozzon. Keveset volt itthon, de ha így is volt, szinte csak enni és aludni jött haza. Nyomasztó volt. Még most is az! De ezektől eltekintve, ha volt szabadnapja, azokat mindig remekül töltöttük. Bejártunk néhány országot, megnéztünk pár nevezetességet. Ritkán volt szabad, de olyankor mindig annyira gondtalan, olyan fiatal volt. Imádtam azokat a perceket vele. A nászutunkra csak néhány hónapja került sor. Igen, így két évvel az esküvő után. Ez is azért, mert túl sokat dolgozott. Még jó, hogy legalább nem felejtette el. Az utazás Egyiptomban remek volt. Ahogy annak lennie kell, forróság, homok, tevék és pálmafák vettek körül. És a piramisok! Lélegzetelállítóak voltak. Egy hetet töltöttünk ott, de az az egy hét maga volt a mennyország. Semmi dolgunk nem volt, csak élvezni a napsütést, együtt lenni, szerelmesnek lenni egymásba és élvezni, hogy élünk! Ennek az utazásnak a gyümölcse lett a két gyönyörű gyermek, akiket a szívem alatt hordok még. Ikreink lesznek, de ahogy a jelenlegi helyzetünk áll, attól félek, ez már csak számomra ekkora öröm.

10 megjegyzés:

Unknown írta...

Bejövős :DDD csak így tovább

Reni írta...

Nagyon jó. *-* Izgatottan várom. :)

Tina írta...

Nagyon jó :D Baszki, már népszerűbb a blogod, mint az enyém XD

Unknown írta...

Köszi! Ugyan ... Ezt nem akarom elhinni :D

Unknown írta...

Köszönöm! Hamarosan jön az első rész! :)

Unknown írta...

Köszi! Igyekszem :D

Tina írta...

De hidd csak el! Nálam még az a szaros két komment se jön össze :D

Unknown írta...

Akkor megyek és írok vagy százat! :)

Névtelen írta...

Nagyon jó, legalábbis eddig. Egyedi, már csak a kezdés és a stílus... A szereplőd "kezdő helyzete" a legjobb. Sok sikert a továbbiakban (-:

Unknown írta...

Köszönöm :) Aranyos vagy!